KÉRDEZZ - FELELEK

Ha született benned egy kérdés melyre a választ várod, tedd fel bátran Hiutunak! Hiutu válaszát névvel vagy név nélkül, erre az oldalra helyezzük. Kérdéseiteket a hiutu@hiutu.hu címre várjuk!

 

K: Hogyan szerethet meg az ember a saját társaságában lenni? Mitől leszek önálló,
egyéniség aki nem függ többé senki lelkétől?

V: Mikor?


Ha nem érzed a természet illatát a levegőben, mi értelme a orrnak?

Ha nem hallod a gyermek kacagását, mi értelme a fülnek?

Ha nem érzed a méz ízét, mi értelme a szájnak?

Ha nem látod a természet csodáját, mi értelme a szemnek?

Ha nem érzed a bőrödön a másik keze érintését, mi értelme a létnek?


Ha nem akarod érezni a természet illatát a levegőben, mi értelme a orrodnak?

Ha nem akarod hallani a gyermek kacagását, mi értelme a fülednek?

Ha nem akarod érezni a méz ízét, mi értelme a szájadnak?

Ha nem akarod látni a természet csodáját, mi értelme a szemednek?

Ha nem akarod érezni a bőrödön a másik keze érintését, mi értelme a létednek?


Vigyázz, mert könnyen a szabadságod rabja lehetsz.

Mert míg a rab ember a szabadságnak tiszta szívből kaput nyit, addig a szabad ember soha nem zárja magára az ajtót. 

A kérdés, vajon miért nem?

Hiutu

 

K: Kedves Hiutu !

Mind a saját életemben történtek, mind baráti körben megesett dolgok
kérdeztetik velem:

Hol a határ a naiv hit (úgyis megsegítenek az égiek, beteljesítek valamit,
amit jósoltak - és amit én is szeretnék: de nem jön össze) és a butaság
között?

Szeretettel:
Mad.


V: Szió.

A naiv hit már önmagában butaság.

Úgyis megsegítenek az égiek. Ezt lehetne így is fordítani: Majd csak történik már valami az életemben...  - Igen, ez butaság.  Ez olyan, mint arra várni, hogy kikeljen a búza, de nincs elvetve a mag. Hogyan tudna?

Első évben. Biztos jön valami, én már a spirituális utat járom, majd csak történik valami. Nem lépek, nem mozdulok. Jaj, jaj. Pedig úgy szenvedek.  Na? Isten ugye segítesz?

Három év múlva: Érzem hogy jön valami nem sokára. Valami történni fog. Nem lépek, nem mozdulok, mert ha lépek, biztos elrontom. Az égiek úgyis megsegítenek. Maradok hát. Isten mikor segítesz már?

Öt év múlva: Jó sokat kell szenvednem. Igen. Ezt biztos megérdemeltem. Ez a karma. Na de most érzem, mindjárt itt a vége. Jaj, jaj. Kérlek Isten segíts!

Tíz év múlva: Az egész egy nagy szar. Sprituális út mi? A nagy lófa..t. Utálom. Utálom az egészet. Tíz évet feláldoztam. Elegem van . Elmegyek innen.

És ott folytatódik, ahol ezelőtt tíz évvel. Csak egy pillanattal később...


  Beteljesítek valamit. Ezt lehetne így is fordítani:

Ha párkapcsolatról van szó:  Szarul érzem magam a kapcsolatban, de, de mégiscsak azt jósolták hogy karmánk van!
Mélyebben: - Remélem igaz az hogy karmánk van, mert már nagyon szarul érzem magam.  Mélyebben: - Hú vazze. Ez tök baromság, hogy karmánk van. De mi lesz velem, ha ő nincs? Számlák? Magány? Hogyan tovább? Inkább karmánk van.

Ha szeretnél valaki lenni: Ez az én karmám. Hú de szerencsétlen vagyok. De ez az én karmám. Látjátok  milyen szerencsétlen voltam? Látjátok? Na most már vagyok valaki.

Mélyebben: Én már vagyok valaki. Be kell teljesítenem a küldetésem. Fontos küldetésem van. Mozi? Szerelem? Ó nem. Engem már nem érdekelnek a földi dolgok. Túlléptem rajta.  – Mondja alig halhatóan, és szemét a plafonra meresztve, kezét összekulcsolva enyhe csücsörítéssel beleül a kényelmes kipárnázott természetes bio foteljébe...

  Na jó. Elég a viccből.

Csak ennyit mondok erre:

Azoknak, akik spirituális útjukon várják a sült galambot:

  Segíts magadon és Isten is megsegít. Azaz, tégy magadért és akkor meglásd Isten elrendezi az utad.

És azoknak, akik a karma nevében szenvednek:

A karma egy pillanat műve. Nem több, nem kevesebb.

Neked pedig azt üzenem: - Bármit tennél, csak akkor tedd, ha az nem a fejedből pattant ki...

Hiutu

 

K: Szia Hiutu!

Megmondanád, hogy mi a különbség az egyedüllét és a magány között?

Köszönöm.

Edit

V: Szia Edit.

  A különbség?

Hát önmagáért beszél.

  Míg az egyedüllétben érezheted magad magányosan is , de teljesnek  önmagaddal is, addig a magánynál csak az egyedüllét érzése marad.

Hiutu

 

K: Kedves Hiutu!

Olvastam a weboldaladat és kérdeznék tőled.

Beszélnél a gondolatok gondolat erejéről?
Bármit életre gondolhatok?
Ez egy játéka az egonak?,vagy valoban megválltoztathatom az életem a gondolataim
módositásával?

Köszönettel A.

V: Szia A.

  Minden gondolatod életre kell. De nem úgy, abban a formában, ahogy általában hiszitek.

  A gondolat az ego kommunikációs eszköze. És még ez sem így igaz.

  Ahhoz, hogy pontosan elmagyarázzam, előbb ki kellene térni mi az az ego, ami legalább egy könyvnyi anyagot töltene meg.

  Hasonlóan a gondolatoknál. Így csak azt tudom mondani, hogy állandóan ezt teszed. Mindig irányítod, folyamatosan változtatod életed, életed eseményeit. Hopp egy gondolat, máris jobbra indulsz.
Hopp egy másik, és elindulsz balra.

  A gondolatok mögött mindig érzelem húzódik. Már a kérdésed mögött is van egy, ami a kérdésedet szülte. Aztán gondoltad, majd leírtad.

  Az irányított gondolatoknak van egy hátránya. Bár ez is lehet kapaszkodó, segíthet egyes negatív kör feloldásában, de ha nem szállsz ki időben, éppúgy ketrecbe zárod magad.

  A másik, hogy ha például te pénzt szeretnél, és arra gondolsz, hogy találsz egy pénztárcát, előfordulhat, hogy találsz is, de gondolj bele. Lehet, hogy éppen az ötös lottótól fosztottad meg magad. Mivel Te a pénztárcára összpontosítottál, így meg sem fordult a fejedben, mikor a lottózó előtt sétáltál, hogy vegyél egy lottót.

  A másik, hogy az ember mindig nagyon aprólékos. Te pénztárcát képzeltél, a teli szatyor pénzen, mi az utcán hevert, átléptél.
Ha szabadon hagyod képzeleted, akkor meg nincs kellő fókuszpont, így ez sem jön be.

  Ez olyan, mint a síelés. Gyakorlat teszi a mestert. Nem lehet elmondani hogyan teremts. Vagy ráérzel, vagy nem. De előbb szélesítsd a látóköröd.

  És még valami. Ha Te gazdagságra fókuszálsz, azzal elismered, hogy Te szegénynek érzed magad. És vajon melyiket erősíted vele? Ez olyan, mint amikor valaki kerget.  Futás közben mire gondolsz? Hogy hova szaladj, vagy, hogy utol ne érjen?

  Még akkor is, ha gazdag leszel előfordul, hogy  mindig szegénynek fogod érezni magad, és egyre több és több kell, mert nem érzed az í-n a pontot.

Hiutu

 

K: Kedves Hiutu,

Szerintem nagyon jó kezdeményezés ez a kérdezz-felelek. Vannak esetek amikor tényleg
segít, pl. a fogamzásgátlással kapcsolatos felvetés elég sok embert megmozgatott.
Néha azonban, mint most is, úgy érzem, hogy nem érted meg igazán mélyen a kérdés
mögött létező problémát (hiszen mége komplex és gyönyörűmagyar nyelv is képtelen
bizonyos folyamatok lényegét megragadni), vagy csak nincs időd rá hogy minden
oldalról megvilágítsd azt amit belül mélyen megélsz a miközben segíteni próbálsz. Ez
oda vezet, hogy időnként úgy tűnik, hogy csak odaveted a választ 1-2 mondatban. Ez
jó lehet, ha kapaszkodót nyújt és elindít a továbblépés, a fejlődés felé. Néha
tényleg elég csakegy szó és minden kinyílik. Most azonban úgy éreztem, hogy ez olyan
gyakran előfordul, hogy kezd közhelyessé válni a kérdezz-felelek. Lehet, hogy több
energiát kéne beletenni egy ilyen válaszba, hogy valóban elindítson...

Ölellek:
B

V: Szia B.

  Bizony meg kell válogatnod a  szavaidat, tetteidet, ha egy másik emberről van szó.

  Tudni kell mikor épít a szavad, mikor romból. Nem jó ezzel játszani.

  Nagyon sok szépet jót, sok mesét lehetne elhinteni az embernek, amitől megy nyugodna, vagy épp jól tele hizlalnád, mitől nem hogy  a változást, hanem a  saját rabságát erősítenéd.

 
  Aki kérdez tőlem, Neki is válaszolok. Száz ember ugyanezt a kérdést tenné fől, száz másképp válaszolnék.
És ez így van rendjén.

Ő, akinek válaszolok, pont úgy, azokkal a szavakkal indul be a változás, ami még előtte problémaként a kérdést szülte.

  Nagyon sok tanító van, aki megmondja a tutit.

Én nem így működöm. Bár nem is érzem magam tanítónak.És nem is azok közé tartozom, aki szépeket regél, és elkápráztatja a szemeket a füleket a látottakkal és a hallottakkal.

  Bizony néha élesnek kell lenni.
Bizony néha szerénynek kell lenni, és bizony néha semmi infónak kell tüntetni.
 
  Sosem az egónak beszélek.

  Sőt. Néha az indítja be az embert, ha szavaimra mérgesen reagálnak. Dühösen és kétségbeesetten.

  Tudod hány ember szórja rám napjában dühét? :)

  És ez így van rendjén.

  Minden szavamnak súlya van. Minden tettemnek súlya van. Az ember olyan mint egy  tojás. Könnyen törik. És bár vannak, akik a felszínen
mindig azt mondják amit a másik hallani akar, csak azt nem tudják, hogy pont így kötik le azt, aki segítségért megy hozzá.

  Megtehetném és is, úgy fényesíttetném magam, hogy már vakítanék.

  De minek? "Nem erre születtem"


  Ha valaki fél a víztől, nem kézbe kell átvinni a túlpartra. Meg kell tanítani úszni.
És aki úszni tanul, az számolhat azzal, hogy az elején vizet is nyel.

  :) Hiutu

 

K: Kedves Hiutu!

Tudnál tanácsot adni abban, hogy hogyan vértezzem fel a köldökcsakrámat?

Érzékennyé váltam, és elég nehezen viselem el azokat a negatív hatásokat, amiket úgy érzem, kívülről kapok más emberektől. Tisztában vagyok azzal, hogy van, amikor én hozom létre a kellemetlen érzést, mondjuk stresszelem magam vizsgák miatt, de nekem nem is az ilyen dolgokkal van a problémám, mert jó, ezt magamnak csinálom ill. nem jó, csak jobban elfogadom.:) Ám, ha vad idegenektől kapom be a „mérgezett nyilakat”, akkor az azért már zavar. Sokat kínlódom a belső gyomorgörcsökkel… ma például egy olyan recepciós hölgytől kaptam, akin elsőre megláttam, hogy tetszik neki a barátom… Pedig milyen fergetegesen jól éreztem magamat ma a bőrömben! Tudom, hogy én hibázhatok, mert vhol betalálnak ezek, vhol befogadom ezeket, nyitva vagyok vhol… de pont ez az, amit nem értek, mert én azt mondom, hogy nem szeretném ezeket, és mégis ez van. Próbáltam figyelni a hasamban zajló dolgokra, de csak jobban érzem ilyenkor, erősebb lesz… próbáltam kilélegezni magamból, de olyan mélyre talál, hogy teljesen nem tudom kilökni magamból, vmi bent marad. Jó tömény fekete füst jött ki… Az is lehet, hogy vmi ragaszkodik bennem ehhez, és ezért nem tudom teljesen kilökni magamból. Nem tudom. Azt viszont igen, hogy nem szeretném ilyen sűrűséggel megélni ezeket a dolgokat, mert nagyon rossz, és jobb volt, amikor nem éreztem.

Segítségedet előre is nagyon megköszönöm

V: Ne foglalkozz vele, neki ez a dolga. Elosztja  az energiákat...

 Inkább figyelj az ezt követő gondolataidra, amik további görcsöt okoznak.

 Hiutu

 

Írtam az egyik mai napra:

  A változás első, de egyik legfontosabb lépése, ha felismered a
  megváltoztatandót.

K: Szia Hiutu!

És hogy van tovább?

üdv.

V: Aztán megváltoztatod.

  Hiutu

 

K: Hello,

kérdésem :

ha úgy tűnik, nincs megoldás, ha tudom, hogy nem önmagamat élem, de képtelen
vagyok rá, csak figyelem, ahogy elmegy az élet mellettem, és egyszerűen nem
tudok beleszólni,
akkor mit tehetek, hogy boldog legyek?

V: - Gyerünk, indulj, és szólj bele.

Hiutu

 

K: Szia Hiutu!

A következő kérdéseim vannak hozzád:

Szerintem mennyire hiteles tanítómester az aki dohányzik?
Úgy hallottam aki tudatos annak kipottyan a cigi a kezéből, mert megérti hogy ezzel
károsítja saját magát.
Nem tudom te dohányzol-e, de ha igen akkor még jobban tudsz rá válaszolni. Hogyan
lehet összerakni az ember fejében, hogy valaki tudatosságot tanít és közben
dohányzik?

Azt akit szeret az ember azt képes bántani??
Én úgy gondolom hogy a képtelenség nagyon mély kifejezése lehet szent dolgoknak. Pl.
az ha valakit képtelen vagy bántani, képtelen vagy nem segíteni, mert egyszerűen így
érzed, mert szereted. Ilyenkor nem szereted néha amikor neked kényelmes, hanem
képtelen vagy más lenni.
Engem nagyon sokat megbánt a párom, nem tudom összeegyeztetni azzal hogy máskor meg
úgy érzem hogy szeret és mondja is, meg teszi is. Sőt miután megbántott, átgondolja
és rájön hogy nekem volt igazam, akkor még azt is megteszi értem hogy változtat a
megrögzött dolgain ami miatt bántot először, képes értem belátni a dolgokat. Viszont
ez normális hogy a változások úgy indulnak közöttünk hogy először a földbe vagyok
tiporva???

Üdv,
Anita

V: Szia Anita.

  Igen szoktam, sőt inni is :)

Bár nem régóta kerültem mélyebben ezekbe a dolgokba, de tudok róla egy-két smást.

1. Aki tudatos, az eldöntheti, hogy dohányzik e vagy sem. Mivel mélyebben látja át a dolgokat, megteheti. Nem mert nem károsítja, bár legtöbbször az károsít, amiről úgy gondolod.

  2. Nehogy azt hidd, hogy aki tudatos, nem csinál olyan dolgokat, amiről azt gondolják legtöbben, hogy nem illik egy tudatos emberhez.

Ha majd tudatos leszel rájössz, hogy akkor tehetsz meg igazán bármit, amire kíváncsi vagy, amit csak szeretnél.

  3. És miért ne dohányozhatna? Ha attól teljes, akár?

  Ne ítéld meg előre. Nem tudhatod, hogy belőled mit hoz ki a tudatosság.

Egy biztos. Aki tudatos, annak nem szabad, hogy gond legyen az, hogy nem gyújt rá többet. Ha ez gond, ott van egy kötés. De még ez sem jellemzi át tudatosságát. Nagy-nagy félrevezetést okozhat, ha ebből ítéled meg a tudatosságot.

  A második kérdésedre pedig, ő általad tud változni, tanulni. Biztosan neked is megvannak a saját módszereid.
Ami igaz az igaz, meglehetne beszélnetek, próbálja meg a figyelmet erősíteni,hogy mielőtt földbe tiporna  elkapja ezt a kényszerét. Akkor már gondolati síkon elkapja a tolvaj lábát.


  Hiutu

 

K: Itt alább volna még egy kérdésem, kedves Hiutu!

Azon töprengtem, ez hogy van a gyermek megfoganásánál? Mi "kell" ahhoz, hogy
összejöjjön? No nem a biológiai részére volnék kíváncsi.:)

üdv.

V: Szia.

Például az egyik ok, mikor nem jön össze:


Kell az egymásban vetett teljes bizalom.

Ha ez nincs meg, akadályozhatja a megfoganást.

És a nőkben van a kulcs...

Hiutu

 

K: Sziasztok.

  Kiegészítést kaptam válaszomra (kettőt is), így tovább küldöm Nektek. Emlékeztek, ezt írtuk v.melyik nap: - a végén olvashatjátok a kiegészítést.


Szia

Milyen fogamzás-gátló/védekező módszert ajánlasz? Szerintem egyre ritkább
az, aki mesterséges hormonnal akar élni...
Valami egyedi Hiutus-technika?;)

Köszi

K.



V: :) Szia K.

  három dolgot tudok ajánlani:

  1. - megszakítás

  2. -  gumi óvszer

  3. No sex



Több ötletem nincs. :)



  KIEGÉSZÍTÉS:

 

Szia Hiutu!
K--nak írt válaszodat szeretném kiegészíteni.

Van már két gyerekem. A fogamzásgátlás  egyik módja a spirál feltétele a
méhbe. Igaz, csak olyanoknak javasolják, akik már szültek.
Tudom, hogy soknak begyulladt, vagy terhes maradt mellette, de nekem bejött.
A terhesség elkerülésének egyik természetes módszere az ébredési hőmérséklet
figyelése. Peteéréskor az ébredési hőmérséklet kicsit megemelkedik.
Aki hajlamos a legkisebb betegségre is hőemelkedéssel, lázzal reagálni,
annak ez a módszer nem javasolható.
Szia.: Cs.



MÁSIK KE.:



Kedves Hiutu,

javaslom megismerésre a Patentex Oral fogamzásgátlót. Most már itthon is
kapható. Én a hüvelykúp formátumot ismerem. Nincs benne hormon, természetes
gyógynövényekből áll, amik a kúp hüvelybe helyezése után kb. 10 perccel
habot képeznek. Az ismertető szerint a védelmező hatás kb. 1 óráig tart,
ismételten új kúp is felhelyezhető. Míg  -ha jól emlékszem - a
hormonkészítmények hatása 99,6 %-os, e szeré 98,4%.

ölellek, I.


  VÁROM KÉRDÉSEITEKET, HOGY KÖZÖSEN MEGBESZÉLJÜK. ÉS AZOKAT IS, AMIK CSAK NEKEM SZÓLNAK.

Ölellek Titeket..

Hiutu

 

K: Szia

Milyen fogamzás-gátló/védekező módszert ajánlasz? Szerintem egyre ritkább
az, aki mesterséges hormonnal akar élni...
Valami egyedi Hiutus-technika?;)

Köszi

K.

V: :) Szia K.

  három dolgot tudok ajánlani:

  1. - megszakítás

  2. -  gumi óvszer

  3. No sex


Több ötletem nincs. :)

Hiutu


És még valami. Köszönöm a Petrának írt rengeteg levelet. Ha valaki szeretné mások segítségét kérni, a kérdezz-felelekben megteheti. Nincs más dolgod, mint nekem megírni a kérdést, én meg bedobom a közönségnek. Majd a nekem jött válaszokat átküldöm a kérdezőnek. Így csak az tud róla majd, aki érintett. Mind a kérdező, mind a felelő.


Hiutu

 

K: Szia!

Az lenne a kérdésem, hogy a hormonzavarokat meg lehet-e oldani valamilyen
természetes módszerrel a gyógyszeres kezelésen kívül?
Még augusztusban abbahagytam a fogamzásgátló szedését, hogy minél kevesebb
mesterséges dolog terhelje a szervezetem. Csakhogy 3-4 hónap alatt
irgalmatlanul megcsúnyult a bőröm, előjöttek a pattanások és vadul
szőrösödni kezdtem: babahaj meg szakáll :)
Aztán próbáltam ezt kordában tartani mindenféle bőrápoló szerekkel ill.
szoláriummal, ami csak ideig-óráig hat. A ciklusom is felborult, nem állt
helyre ez alatt a pár hónap alatt.
Ettől kezdtem kétségbeesni, hogy talán vissza kéne állni mégis a
tabletta szedésére. De nem lehet- másképp helyreállítani a
hormonrendszert?
Vagy lehet, hogy még mindig nem sportolok eleget?
Mi a véleményed?

Boldog Karácsonyt!

Petra

V: Szia Petra.

  Biztos van rá olyan természetes módszer, ami visszaállítja az egyensúlyt.

  Még soha nem szedtem fogamzás gátló szert, így nem tudom, nem ismerem a hatásait.

  Keress fel egy Neked szimpatikus természetgyógyászt, biztosan tud segíteni.

Van persze sok módszer rá, de úgy látom, neked ez lesz a legmegfelelőbb.

  És kérd ki olyan lányok tanácsát, akikkel hasonló történt, és segített nekik valamilyen módszer.


  Ha van közületek olyan, aki így járt és küldene Petrának üzenetet, a hiutu@hiutu.hu email címemre küldhetitek és én majd tovább küldöm neki.

  Hiutu

 

K: Szia Hiutu.
 
Néha úgy veszem észre,hogy a vágyaim bajba sodornak,és a legfőbb ellenségeimmé válnak.
Néha pedig úgy érzem ha nem hallgatok rájuk fabatkát sem ér az életem és rosszkedvű
leszek.
Tanácstalan lettem.
Szerinted szabad a vágyaimra hallgatnom,vagy pedig kontrollálni kell őket?
Vajon csak az egóm akaratosságáról szólnak a vágyaim ,vagy rólam én nem tudom
eldönteni.
Léci írj.Üdvözlettel Tom.

V: Szia Tomi.

  Általában akkor érzed hogy a vágyaid ellenséggé lettek, ha félelemből, vagy kényszerből lépsz a vágyaid teremtette út fele.

  Vagy amikor a jelenlegi helyzeted teremtette vágyaid után mész.

  Ha az ember nem  elégedett a jelenlegi életével, élethelyzetével, mindig valami kiutat keres. Kreál magának egy vágyat.

  De ez a vágy éppúgy rólad szól.

Nincs hamis vágy. Minden vágy rólad szól. Még akkor is, ha a félelmed, vagy a "megnevezhető" élethelyzeted teremtette meg. 

  A Vágy olyan, mint a bokor.  Ágakból ágak születnek és nőnek.

  A vágyakat úgysem tudod kontrollálni. Mert hasonulnak, és úgyis kitörnek egyszer.  Ha például cipőre vágytál, de nem akartál pénzt adni rá, ezért visszafogtad magad, legközelebb a gazdagságra fogsz vágyni.

Természetesen, mint mindenért, felelősséggel tartozol. Te döntöd el, az életed szerint. Te döntöd el!


  Az, hogy a legfőbb ellenségeddé lettek, általában azért van, mert ahogy írtam az előbb, mindennek ára van.  Ha eldöntötted és a vágyad után lépsz, vállad a felelősséget is érte, azt a hatást, mi a lépésedért vissza ért hozzád. És valószínűleg ezt már nem szeretted.


Hiutu

 

K: Szia Hiutu!

Elõször is boldog karit! :)

Ami miatt írok, az elsõdlegesen azért van, mert gondolom másoknak is a hasznára válhat a tapasztalatom. Legalábbis ez fogalmazódott meg valahol bennem, amikor legutóbb megéltem valamit.

Néha elõfordul, hogy álmomban találkozom különbözõ lényekkel. Eléggé barátságtalannak tûnnek. Néha azt akarják, hogy mélyen a szemükbe nézzek, néha hozzám akarnak érni, és van, mikor valami közeg felé – mondjuk viharfelhõ – sétálok egy hegyen… Ha létrejön a kontaktus, akkor általában azonnal felébredek, különbözõ vibrációkat érzek a testemen belül és érzem, hogy a mellkasomban nem magamat érzékelem, hanem valami mást… Ez a valami néha érzelmeket és gondolatokat generál a belsõmben…

Valamilyen szintû megoldást találtam rá. Emiatt írok elsõsorban, hogy evvel mások is tisztában lehessenek… Gondolom az „úton” ez nem elszigetelt jelenség.

Ha ilyenkor felébredek, a figyelmem mindig kihelyezem a testembõl. Mondjuk egy foltra a falon, egy tárgyra, bármire. Egy-egy súlyosabb szitunál anno gyertyát is gyújtottam és a lángba néztem. Miután becsukom a szemem, hogy folytassam az alvást, a figyelmem a szememen keresztül továbbra is kint tartom.

Persze mindeközben mindenféle gondolat, vagy para-érzés jöhet… Ilyenkor bármi is történik, a figyelmem kinn tartom! Egy idõ után a testemen belüli rezgések enyhülnek, a zaj elcsitul, és a mellkasomból az idegen érzet kiköltözik… elgyengül…

Ha meg Krizopráz nevû ásvánnyal alszom, akkor ezek az energiák el sem tudnak érni! Viszont a követ tisztítani kell, mert megszívhatja magát, és akkor szimpla rossz álmok jönnek vele…

Szóval aki ilyet él meg, annak azt mondom nem kell pánikolni! :) Van ehhez hozzáfûzni valód Hiutu? Az egyik ilyen állapotból megébredvén azonnal bekapcsolt egy mondatod, amit a test útján mondtál: Ha nem érzed magad önmagadnak, akkor használd a fekete pontos gyakorlatot! Akkor fel se figyeltem erre… Ezt ide szántad? :)

Köszi,A.

V: Szió A.

Nem fűznék hozzá.

És igen, beválhat a fekete pont.

Hiutu

 

K: Kedves Hiutu.

Volna egy kérdésem ami nagyon foglalkoztat,természetesen ha nem válaszolsz rá az sem
gáz.
Hogy vagy?
Ok.nem viccelek.
Eddig küzdöttem a pánik ellen és az emésztette fel a figyelmem,hogyan éljem túl a
rohamot,és hogyan tudom fentartani minnél hosszabb ideig a pánikmentes állapotot.
Most nem küzdök, nem tekintem ellenségnek,foglalkoztat és boncolgatom.
Tudom és tisztában vagyok azokkal a testi reakciókkal amit hoz magával.
Nem a testi izék érdekelnek, ami mögötte van,az a hirtelen "bevágó"  pillanat vagy
annak egy tört része ami...és következménye a testi tünetek,amit "pániknak hívunk".
Nem pontos ha ugy kérdezem Mi a pánik? Mi az ami azzá teszi?

V: A pánik olyan, mint amikor haladsz autóval sebesen, majd meglátsz az úton messze egy valaminek látott tárgyat, amit te rögtön megbeszélsz magaddal, hogy egy szarvas, és ahelyett, hogy közelebb mennél hozzá, hogy meggyőződj, behúzod a kéziféket.

A pánik a  vetített szarvas reakciója, azaz a behúzott kézifék.

A pánik tünetei az, amit a kézifék behúzása művel az autóval, és az aszfalttal.


  De ez mindkettő egy következmény már. Hogy mégis mi a Pánik?

  Önmagában a pánik pedig nem más, mint az ego rettegése... Egy határvonal. Egy Határvonal... A Határvonal...


  És remekül vagyok, köszönöm :) - mindig örülök az efféle kérdéseknek.

Hiutu

 

Kérdés: Szia!

Hogy tudom megadni magamnak azt a szeretetet, figyelmet, elfogadást, megbecsülést stb., amit pl. egy pasastól próbálok megkapni? Szerintem valahol nem jó az, ha ennyire csüngök az embereken. Szegények már nem tudnak lépést tartani velem.

Válasz: Direktmód szeretni nem tudsz. De kezdheted például azzal, hogy megnézed mi az, ami nem tetszik Neked magadban, és elkezdesz változtatni rajta.

Ha például kicsit molett vagy, menj mozogni. És tetszeni fogsz magadnak.

Ha nem tetszik a hajad, változtass rajta és tetszeni fogsz magadnak.

Azért nem mondom, hogy fogadd el magad, mert nem tudod elfogadni magad.

Ha zsírocska van a hasadon, és a barátodnak még tetszik is, attól még Te látod, és ha Te nem szereted, hiába a külső bók, maximum elnyomni, és bemesélni tudod, hogy jó ez így, ahogy van.

A másik pedig mindenki azt kapja, amit megérdemel. Ezt ne vedd szó szerint.

Mire a külső elvárása a becsülésnek, ha magad sem tudod becsülni magad, így a másikat sem tudod...

Hiutu

 

K: Szió.

Úgy vettem észre, hogy a "tudatosságukra valamit is adó emberek" gyakran státuszszimbólumokként tekitenek a felismeréseikre. Egós dolgot csinálunk belőle egyből. Na meg a másik, hogy ujjal mutogatunk egymás egójára. És ebben a harcban csak azt vállaljuk fel, ami nekünk tetsző, ami meg nem, azt meg tagadja az ember. Valahol ez fáj is...

És ha már a kérdezz-felelek fejezetnél tartunk, kérdésem az nincs erről. Talán annyi, hogy szólj hozzá.

V: Igen,de ez nem baj. Majd elmúlik.

Hiutu

 

K: Szervusz Hiutu!

Milyen következményei, hátulütője, hatása van a tudatos kábítószerhasználatnak?

üdv

V: Az meg milyen?

Hiutu

 

K: Kedves Hiutu!

Figyelek valakire, vagy szerelemmel gondolok valakire, de ő nem vesz észre, nem figyel rám. Az érzelmem, figyelmem, hatással van-e rá ekkor is?

Ha igen, mi történik ilyenkor?

Köszönöm a válaszodat!
É.

V: Szeretnéd ha így lenne? Mert az írásodból azt veszem ki, hogy ha azt mondom hogy igen hatással van, akkor gőzerővel nekiállsz még jobban figyelni, még jobban szeretni. És ha azt mondom, hogy nem? Bár erre nem is gondoltál,és kíváncsi sem vagy rá, mert az utolsó kérdésed már eldöntötte. Szóval szeretnéd, ha így lenne.

Igen, veszi. De nem úgy, ahogy szeretnéd. Így csupán csak annyit tehetsz, hogy éled a szerelmet, és hátha felfigyel rá.

Hiutu

 

K: Szia

Én arról szeretnék kérdezni, hogy ha egy házasságba belép(ne) egy harmadik személy, akkor meddig mehet el, hol van az a határ, ahol a szexet/szerelmet megélheti ebből 2 ember amellett, hogy a házastársat ne bántsa meg nagyon....Mi a jobb..ha benne maradsz egy félig működő házasságban, mert ott vannak a gyerekek, mert kényelmes és néha jó a házasságod...vagy ha a szívedre hallgatsz és megéled amit akarsz? Hol a határ?

K.

V: Hogy hol van az a határ ahol a házastársat nem bántja meg a dolog?

Kérdezd meg a házastárstól. Kicsit vagy nagyon megbántalak édes, ha lefekszem valakivel? És ha nem fekszek le vele csak egyszer az kicsit vagy nagyon fáj? És ha csak gondolok rá?

A második kérdésedre válaszom. Neked melyik a jobb?

Hiutu

 

K: Szia Hiutu

Kérdésem:

A Te véleményedre vagyok kiváncsi: mennyire hiszel a védikus asztrológiában? Mennyire befolyásoljuk mi a jövőt és mennyire van benne a képletünkbe illetve mennyire oldják a karmát nagyobb erők?(pl most a vízőntő korszakban elég erőteljes ez..?) Most jöttem sokkolva az asztrológustól..és bár úgy mentem oda hogy jövőről
nem akarok tudni, mégsem szóltam időben..
Azzal, hogy mondanak valamit a jövőtől,
-szinte tehetetlenné tesz, hajlamossá arra, hogy karba tett kézzel ülj és
várj-mert bármi történik megmagyarázod-"ez azért van, mert.." És így még ha
amúgy a jósolt dolog nem is következne be, létrehozom.
-Az hogy felejtsem el...maximum beásom a tudatalattiba és onnan
befolyásol...
-Az hogy ne higyjem el...nem megy még.

Köszi

V: - Hát akkor miért mentél oda?

Biztos vagyok benne, hogy nem igazán kedvezőt írt. Különben ezt a levelet meg sem kaptam volna. Mosollyal az arcodon jöttél volna ki onnan, és alig várnád, hogy beteljesüljön. Hogy hiszek e ? Nem foglalkozom ilyenekkel. Nem mert nem igazak. És nem mert igazak. Egyszerűen eszembe sem jut. Felejts el mindent, amit ott hallottál. Tudom, most írtad le, hogy nem megy. Azért felejtsd el.

Hiutu

 

K: Szia Hiutu!
Hosszú évek óta most először lenne egy fiú akivel talán párkapcsolatom lehetne. Eddig még csak társaságban találkoztunk, de úgy érzem ő is vonzódna hozzám. Figyeltem magamat és észrevettem hogy a jelenlétében mennyire próbálom manipulálni a viselkedésemet hogy tetsszek neki és nagyon idétlenül érzem magam. Ez borzasztó! Ráadásul olyan szomorúság, kedvtelenség árad belőle. Akkor mégis miért vonzódom hozzá? És ha lenne is belőle valami, mi értelme van ha tudom hogy csak egoból tudok " szeretni" és így csak nyomorúságot nyújthatunk egymásnak. Ő legalább nem tudja, én viszont úgy érzem hogy becsapnám őt is és magamat is. Jobb lenne ha nem is lennék tisztába ezzel? Nagyon köszönöm a válaszodat! Tudom hogy dönteni nekem kell.
Minden jót!
Klári

V: - A vonzódást nem lehet irányítani. És nem is kell. És azt sem kell tudni, miért éppen ő hozzá. Ez benne a kaland. Fontos ez? Fontos, hogy tudd? És ha tudod, mit kezdesz vele? A lényeg, hogy vonz.
És tudod, hogy a fiú nem csak szomorúságból áll. Vágyakból, reményekből, élet tapasztalatból, megannyi élet színből...

- Miért értékeled alul azt a szerelmet, amit az egó tud nyújtani? Minden csoda ebben születik...
Különben mi értelme lenne az életnek?

És honnan tudod, hogy nyomorúságos lenne kapcsolatotok? Nem Te mondtad, hogy ez lenne az első, tehát még nem is volt párkapcsolatod? Akkor honnan veszed?

Csak hogy tudd. Ha így állsz hozzá, olyan is lesz. Ha azzal kezded a kapcsolatodat, hogy úgyis tudod, olyanná is teszed...

A tapasztalat viszi előre az embert az életben.

Hiutu

 

K: Szia Hiutu !

Az allergiával kapcsolatban lenne egy kérdésem.Kb. egy éve nekem is sikerült beszereznem egyet( ételallergia-tojás).Ez a dolog csak azért kellemetlen, mert napközben nem otthon ebédelek,menüt eszünk, így nem válogathatok, és elég sok ételben van valamilyen formában tojás. Azt olvastam róla, hogy az allergia elfojtott agresszió, és kezelhető, ha eljutok odáig, hogy felgöngyölítem az okát önmagamban( pontosabban addig az ideig visszapörgetem az eseményeket, amikor is ez megjelent bennem), és megoldom, feloldom. Próbáltam, de eddig még nem sikerült.Tudsz abban segíteni, hogy milyen módon próbálkozzam önmagam "kivizsgálásával", hogy kigyógyuljak belőle? Arra is kíváncsi lennék, hogy Te hogy látod ezt a jelenséget(az allergiákat), ami sajna egyre több embert érint. Előre is köszi a válaszod!

V: - Hogy hogyan? Ne az elhagyott zseblámpát keresd meg a dzsungelben, hanem nézd meg merre szűrődik be a fény, arra biztos ritkább az ösvény.

Hogy miért? A te esetedben minél jobban keresel a kerekek között, annál gyorsabban tekered. Bár, ha elég gyorsan tekered, az majdnem olyan, mintha állna. :) Csak bele lehet fáradni.

Na jól van. Tehát. A te figyelmed csak erősíti benned azt, amire ráfigyelsz. Bizony, van így is. Fordítsd el figyelmed tőle, de nem mert elnézel, hanem mert másra nézel. Ez meg legyen az öröm. Keresd az örömöt az életedben. Így agressziód is átalakul. És innentől csak annak a macskának a farkát fogd el, amelyik odamegy hozzád...

Az allergia legtöbbször valóban egy elfojtott érzelem, meg nem élt, letagadott formálya. Általában azoknál jön elő jobban, aki nem ott él ahol szeretne, nem azzal él akivel szeretne. Gyermekeknél pedig, nem bírja feldolgozni azt az állapotot, amit a környezete sugároz. Ebben az esetben is a hely, vagy helyzetváltozás tesz a legjobbat.

És van úgy is, hogy egyszerűen a tested nem veszi be a tojást, és kész. Hogy miért? Azt tőle kérdezd :)

Hiutu

 

K: Szia!

Hogyan tudok egy következő szintre lépni? ; Érzem, hogy az emberek hol és mibengátolják magukat, ha beszélgetek valakivel kb. 5 perc alatt le tudom szűrni, hogy milyen a személyisége, és mik azok a dolgok, amik blokkolva vannak benne, és ha van rá mód meg is világítom számukra ezeket a területeket... De! Elgondolkoztam azon, hogy ha előadást kéne tartanom, nem tudnék mit mondani globálisan mindenkinek, mivel az én tudásom személyre szóló és nem tudnék általánosítani, és nem is szeretnék. Ennek ellenére mégis érdekel a dolog, hogy több emberhez szóljak egyszerre... Hogyan lehet áthidalni ezt a dolgot? Vagy csak simán folytassam tovább így, és egyszercsak majd körvonalazódik az út, és tudni fogom mit mondjak sok embernek egyszerre? Nagyon köszönöm a válaszod, remélem sikerült aránylag érthetően fogalmaznom.

V: - Spontaneitás. Hallottál már róla? Csak így működik. A többi meg benne lesz. És bátorság :)

Hiutu

 

K: Szia Hiutu

Hogy érted azt, hogy "megélni" egy vágyat? Megvalósítani?

V: - :) Hogy eszel meg egy csokit, amiért a fél várost bejártad?

Hiutu

 

K: Szia,

Miért fontos, hogy a vágy hamis -e vagy sem?
Viszont van egy kérdésem.
Már felfigyeltem régóta arra, hogy egyfajta zúgás van a fülemben fejemben.
Ha figyelem akkor általában erősödik, mintha valami háttérzaj lenne
ami mindíg ott van és minél inkább figyelem annál inkább ott van.
Ilyen zajos lenne az egom?

V: - Nem fontos. Mindegy melyikbe " ütközöl", mindkettőnek ugyanaz az alapja. Te!

- Nem. Még zajosabb. :)

Hiutu

 

K: Szia Hiutu.

Honnan tudhatom, hogy hamis-e a vágyam? Hiszen minden vágy, ha elég erős, nagyon is
igaznak tűnik. Ha úgy érezném, hogy hamis, nem is lenne vágy.

V: Nem tudhatod. Sőt. Igazából nincs is olyan, hogy hamis vágy.

Ha belegondolsz minden hamis vágy valamiből születik. Valamiből, ami igaz. Ha vágysz arra a szép ruhára, ami megtetszett máson, s talán még irigységet is adott, talán azért vágysz, mert párod figyelme, dicsérete hiányzik. A párod dicséretére meg azért vágysz, mert vágysz arra, hogy szépnek érezhesd magad. És így tovább.

Azért válaszolok konkrétabban a kérdésedre. Hogy honnan tudhatod, hogy hamis?

Ha megélted. Abban a pillanatban tudni fogod.

Hiutu

 

K: Szia Hiutu,

Örök problémám a társkeresésben, hogy ha randizom egy pasival és nincs az első alkalommal vonzódás, van-e értelme újra találkozni, vagy mindkettőnk érdekében hagyjuk. Azért kérdem, mert volt olyan, aki többszöri beszélgetés után kezdett közel kerülni hozzám, de ezt általában nehezen várják ki, és így az az érzésem, hogy a gyors elutasítással elmulaszthatok olyat, akivel tudánk adni egymásnak. Nehezen oldódom és bizonytalan vagyok az érzéseimben, de ezen pillanatnyilag akarattal nem tudok változtatni. Hogyan lehet ezt áthidalni?
köszi.

V: Figyelj. Ezt így nem lehet besorolni.

Mi van, ha csak rossz napod volt, és minden idegesített, beleértve a fiút is az első randítokon?

Mi van, ha olyan dolgokat fedeztél fel a fiúban, aki hasonlított a volt, vagy megelőző egyik párodra, és emléke miatt utasítod el őt? Holott kicsiny része a hasonlat annak, aki ő.

Mi van, ha a fiú egyáltalán nem a Te eseted, és kész.

Mi van, ha azt hiszed, hogy csak elzárod magad, és igazából nem szimpatikus, de mivel ezt hiszed magadról, így belemész még több randiba, mire rájössz arra, amit te már előszörre megéreztél.

Mi van, ha megérzed, hogy nem a Te embered, és ugyanúgy, ahogy az előző miatt, azaz, mivel azt hiszed magadról, hogy csak elzárod magad, így belemész még több randiba, és addig keresed a szépet, míg elhiszed, hogy a Te embered, majd eltelik pár év, mire rájössz, hogy nem azzal éltél, akit hittél.

Mi van, ha, és itt sorolhatnám.

Na elég bizonytalanná tettelek?

Engedd el magad. amennyi, annyi féle. Tapasztalj. Mindig tégy úgy, ahogy a dolog adja magát.

Hiutu

 

K: Kedves Hiutu,

azt vettem észre, hogy zavarnak a vágyaim.
Hogy lehet őket elengedni? Szeretném kiüríteni magam.

Köszi: N

V: Akkor tedd. Kérdésedben a válaszod. Ürítsd ki magad. A pattanás is akkor múlik el a leggyorsabban, ha kinyomod. Ugye? Ha zavar nyomd ki. Ha zavarnak a vágyaid, él ki őket.

Azért megkérdezem. Milyen vágy az, ami zavaró lehet? Most vagy vágysz rá és kívánod azt, vagy azt hiszed, hogy vágysz rá, és csak tömöd a szádba, pedig nem is vagy éhes...

Hiutu

 

K: Szia Hiutu!

Azt szeretném kérdezni, hogy miután tényleg tudatosan elkezdtem figyelni magamat,
minden nap szerettem volna egy órát úgy eltölteni sétálással, biciklizéssel, hogy
csak magamra figyeljek, befelé, erre mikor elkezdtem, másnap már alig vártam, hogy
megtehessem, a gyerekemet baleset érte, és azóta a kórházban vagyunk. És már
többször észrevettem, hogy ha így tényleg komolyan szeretném ezt csinálni, mindig
valami rosszabb dolog jön, vagy felerősödik a negatív dolog. Ennek így kell lennie,
vagy csak "véletlen"?Köszi.Judit

V: Hát az első véletlen volt. Úgy gondolom...

Viszont az tény, hogy ilyenkor minden elevenebb, a negatív gondolatok, a pozitívakkal egyaránt. Mintha megelevenednének.
Erre egyszerű a válasz. Míg az odáig becsuktad a szemed, s nem akartál sem látni, sem hallani, addig fel sem tűnt, hogy bizony addig is ugyanúgy eleven teremtményeidként léteztek világodban gondolataid, csak míg az odáig reagáltál rá úgy, hogy fel sem tűnt neked, azaz életed úgy fonódott, ahogy sodort az ár, most feltűnik neked, mert látni akarod... Nincs különbség, csak a fókuszodat állítottad át...

Hiutu

 

K: Szia Hiutu!

Szerinted létezik olyan eset, ha egy ember már elindult a tudatosság útján, megtapasztalt, és érez dolgokat, de egyszercsak úgy dönt, hogy vissza szeretne esni az öntudatlanságba, megteheti...? Vagy ha már elértünk egy bizonyos szintet, akkor onnan nincs ilyen drasztikus visszaút? Köszi a válaszod!

V: Nem, nem nincs ilyen. Nem mert nem teheti meg, hanem azért, mert nem tudja.

Figyelj. Ha te láttad, hogy az embernek nincs foga. Attól te még akkor is tudni fogod, ha be van csukva a szemed, és az embernek meg csukva van a szája.

Ha nem akarsz, nem veszel róla tudomást. Azt eldöntheted. De attól még tudod. Mert láttad, mert tapasztaltad.

Drasztikus visszaút?? - Nem igazán értem, azért válaszolok, hátha erre gondoltál.

Megélhetsz rég letűnt köröket újra, de már nem ragadsz bele. Tűnhet úgy, hogy visszaestél, de csak ismételtél egyet...

Hiutu

 

K: Szia Hiutu! A női energia megélésével és magával a befogadással van gondom. A kisugárzásommal taszítom a férfiakat, érzem. Mit tudok tenni az ügy érdekében? Van valami ötleted?

V: Először is győződj meg arról, hogy ez így van e egyáltalán. Menj oda azokhoz, akikről azt feltételezed, hogy taszítod.

És, ha aláigazolnak, nem pedig te alakítod úgy a képet, hogy azt hidd el, amit te akarsz látni, akkor kérdezd meg őket. a legjobb válaszokat és felismeréseket a fiúk őszinte véleménye fogja adni.

Így tiszta képet látsz, vagy legalábbis összerakhatod a képet.

Hiutu

 

K: Kedves Hiutu !

Úgy tűnik, problémám van a dac-cal. Mi a különbség szerintetek a dac és a makacsság között? Ha egyik nap mesélnél valamit róla, megköszönném

V: Hát Én úgy gondolom, nagyon semmi. Mindkettő behúzza a kéziféket a gyorsuló autónál.

Talán annyi, hogy míg a dacos embert meglehet győzni a dolgok igazáról, és maximum dacol azon ( is), hogy a másiknak igaza van, addig a makacs ember akkor sem vallja be a másik igazát, ha az már kisüti a szemét. Inkább felvesz egy napszemüveget.

Hiutu

 

K: Hogyan különböztetheted meg a mély kapcsolatot a felszínestől? Látszólag fölösleges kérdés, azonban a finom szálak, mik olykor becsapósak, kérdésessé tehetik a "valósat", valóban. Mit nem gondolsz? :) köszi ;)

csabi

V: Ha a kapcsolatod alatt ez a kérdés felmerül, az biztosan csak az utóbbi lehet.

 

K: Nem tudom, hogy mennyire érsz most rá válaszolgatni, de azért megpróbálok   kérdésemmel hozzád fordulni:) Nem tudom, hogy hallottál vagy olvastál-e   már  Eckhart Tolle-ról/tól? Mindegy, a lényeg, hogy  a könyveiben  ír egy   bizonyos "fájdalomtest"-ről, ami a születésem óta  letagadott, elfojtott   vagy "szembe nem nézett" fájdalmas érzéseim maradványaiból áll össze. Ez   nálam 26 és fél éve halmozódik/-dott, nem is tudtam róla!!! Ez a a   fájdalomtest akkor aktivizálódik, ha számomra valami kellemetlen inger ér   pl. elhagynak, harag, gyűlölet, zavar stb. S tényleg! A szívem körül, a   mellkasomon jelentkezik. Olyan, mintha a mellkasomra ülne valaki:) A   javaslat az volt a könyvben, hogy figyeljem ezt a parazitát   megjelenésekor, ne azonousljak vele, ami egyébként negatív gondolatokkal   táplálkozik. Tényleg így van! Megszakítottam a negatív gondolatáramokat,   és eltakarodott a nyomás a mellkasomból. Nos, hogy ne untassalak annyira,   rá is térek a kérdésre. Amikor figyelem ezt a "fájdalomfelhőt", egy idő   után mintha darabok szakadnának le róla, és a gyomromon keresztül   távozik. Ekkor általában hányingerem van, de utána jó érzés. Csak az   lenne a kérdésem, hogy ez nem elfojtás? Mármint tényleg távozik bizonyos   fájdalom maradvány? Nem csak "elbújik" valahol másutt a testemben?   Szerinted hogy van ez? Bocsi a hosszú levélért, válaszodat előre is   köszönöm! baráti üdv: Endre

V: Nem eltávozik, hanem átalakul.

Csináld csak tovább.

 

K: Szia Hiutu!

Mit gondolsz a böjtről? Már többször böjtöltem egy-egy napot s általában pozitívan jöttem ki a dologból. Nemrég elhatároztam, hogy egy hosszab kúrát is bevállalok, de előtte 1-2 hónapig heti 1 nappal "edzem" magam, illetve felkészítem a testem. Nos a kérdésem tulajdonképpen arra vonatkozik, hogy tényleg van-e spirituális "hozadéka" is a böjtnek? HALVÁNY megérzéseim arról tanúskodnak, hogy lehet benne valami ilyesmi is. A meditációm egyébként sokkal élesebbek (?) voltak - szerintem. Tehát 100 szónak is 1 a vége: kíváncsi lennék, hogy Te mit gondolsz erről a dologról. Válaszodat előre is köszönöm.

V: Valóban.

Egy-egy ilyen böjt, nagyon sok mindent adhat. Könnyebb, gyorsabb felismerések, az energiák szabadabb, akadálytalanabb áramlása, nem beszélve a test tisztulásáról, mi nem csak a a fizikai gócokat oldja, hanem
bizony az érzelmi, gondolati szinten is hatásos.

Üdv, Hiutu

 

K: Szia!

6 évig olyan kapcsolatban éltem a barátnőmmel, ami számomra nagyon jó volt,
kényelmes, és ő hű volt hozzám mindvégig. Rólam ez nem volt elmondható. Sokszor bántottam ok nélkül, nem törődtem az érzéseivel igazán. 6 év után most elkezdett barátkozni más emberekkel, érdeklődnek utána más férfiak is, és emiatt hatalmas vitákba kezdtünk! Elkezdtem nyomozni, kutatni utána, számonkértem mindent tőle, rettenetesen féltékeny voltam mindenkire. Ekkor tudtam meg mit jelent ő nekem. Most döbbentem rá, hogy nagyon szeretem, de nem törődtem vele a kapcsolatunk alatt. Mivel nem akartam elveszíteni ezért próbáltam visszaszerezni türelemmel, kedvességgel. Pár napja megbeszéltük, hogy adunk magunknak egy új esélyt és én is megígértem, hogy bízni fogok benne, nem féltékenykedek, nem nyomozok utána, és sokkal nagyobb teret hagyok neki. Elmondása szerint most arra van szüksége, hogy sokat legyen a barátaival. Ő nem az a megcsalós típusú ember, intelligens, hűséges, jószívű hölgy! Viszont félek, hogy nem tudom kontrollálni a féltékenységemet, és megint elszúrom ezzel az egész dologot, az utolsó esélyünket! Mindketten nagyon szeretjük egymást. Kérlek segíts abban nekem, hogy mit tegyek, hogy bízni tudjak benne, hogy türelmes, és kedves lehessek vele, hogy ne szúrjam el az utolsó esélyünket? Hogyan állítsam le a féltékenység bennem bújkáló gondolatait? Félek hatalmába kerít, és akkor végleg vége lesz mindennek!
Előre is köszönöm!

V: Szia, itt Hiutu.

Azzal, hogy féltékenységedet magadba fojtod, csak erősíted vele. Minél jobban ellenállsz e érzelemnek, annál jobban hatalmába kerít. Téveszmékbe kerget, s benned csak egyre fokozódik a feszültség. Gondolatban nem tudod megoldani. Mikor rád tőr a féltékenység, egyből a terelő üzemmódba kapcsolsz. Mind gondolatilag, mind tettileg. Eszedbe jut az ígéret, vagy a félelem az elvesztésétől. Sajnos ez egy ördögi kör. A féltékenység rád tőr, majd jön a magányos jövőkép, erre félelemmel reagálsz, mi az érzelem elfojtására késztet. Majd kezdődik elölről. A másik, ha netalántán úgy alakulna a kapcsolatotok, hogy egyedül maradsz, magadat fogod okolni. Önvádaskodásba kezdesz, ami később haraggá, majd gyűlöletté fajulhat. Arról nem is beszélve, hogy az új kapcsolatodban a már megtapasztalt kudarcból eleve úgy fogod alakítani a kapcsolatot, ahogy az előzőben nem tetted. Azaz, teret engedsz barátnődnek, miközben te visszafojtod szabadságodat. Ami nem is lenne gond, csakhogy benned igen erős a szabadság vágy, mi előbb- utóbb megmutatja magát, majd robban, aminek az lesz az eredménye, hogy abba a helyzetbe kergeted barátnődet, amit jelenleg most te taposol. Ez is egy ördögi kör a kapcsolatokra nézve.
Valamit viszont megsúgok. Alapvetően mindenki szereti a szabadságot, ami nem zárja ki a harmonikus párkapcsolatot sem. Bizony a barátnődben is él, de ez így természetes. Ha jobban magadba nézel, már eleve elvárással indítottad kapcsolatodat. A barátnőd tudta, hogy te a rendes, hűséges lányokat szereted, és ha megakar tartani ezt az oldalát kell a legjobban erősítenie. Ezzel azt érte el a dolog, hogy mindent megengedett, eltűrt bizonyítván rendességét, hűségét. Csakhogy a hűséget nem kell bizonyítani, a rendességet nem kell mindig láttatni. Persze mivel tudta, hogy nálad ez az alapvető elvárás, és mivel félt is elvesztésedtől, ezért ő is maga elleni elfojtást tett. Minek következménye először a bele fáradság a hiábavaló ismétlésbe, majd a már benne lévő szabadság kiélése iránti vágy. A szabadság nem egyenlő a hűtlenséggel. A szabadság egyszerűen a mások általi elvárás nélküli állapotot (ha partnerkapcsolatról van szó, bár kilehet vetíteni csak emberi kapcsolatra is), és minden olyat jelent, ami boldogságot ad minden lelki ismeretfurdalás nélkül az egyénnek. Persze most a te ( ti ) esetedben a szabadsághoz vezető egy-két vezér jellemzést említettem. A szabadságról lehetne mesélni, de abba most nem megyek bele.
Egyszóval mindketten ludasak vagytok, és igazából egyikőtök sem. Így a válaszom a következő.
Gondolatban, mint már mondtam, nem tudod megoldani. Ha most a visszafogott szerepedet fogod játszani, saját magadra húzod ezzel a kötelet, aminek nem lesz jó vége sem neked, sem a kapcsolatotokat tekintve.
Így elmondom én mit tennék a helyedben. Hogy megfogadod e vagy sem, az a te dolgod. Csak azért mert én mondom, ne tedd. Helyezd bele magad, és, ha túl nagy ellenállást szül benned, akkor se tedd. Bár meg kell mondjam, nincs más választásod.
Tehát. Először is ne vetíts ki rémképeket. Mondjuk, mikor buliban van a leányzó, ne képzelj rögtön fiút az ágyába. A másik. Ne tápláld magadban a félelmet azzal, hogy elképzeled, hogy otthagy, s te egyedül leszel. Ez azért nem jó, mert a rögtön reakciója a te esetedben a félelem, mi még erősebb késztetést ad a jelenlegi álszereped kitükrözésére. Az a szerep, amit most épp a leány vár el tőled. Ne légy féltékeny, ne kutass utána, és engedd, hogy tegyen, mi jól esik neki. Mindezt szeretettel és megértéssel az arcodon. Ezt tudod, hogy egyelőre csak megjátszani tudod.
Amit tehetsz. Figyeld az érzést. Ha az érzés megjelenik benned, figyeld helyét, melegségét, erejét, stb, egyszóval minőségét minden tekintetben. És azt is csak megélés, nem minősítési szinten. AZ ÉRZÉST MAGÁT!! Ne ítéld, ne ragozd, gondolatilag egyáltalán ne nyúlj hozzá. Csak a tiszta figyelmed legyen. Ha szerencséd van, ahogy jön, úgy megy. A figyelem úgy hat ezekre, mint a nap melege a hóra. A másik technika, mi nem zárja ki az elsőt, az a befogadása az érzelemnek. Figyeld, majd olvaszd be magadba. Éld meg tisztán e fájdalmas érzelmet. Ha ez sikerül átesel rajta és helyén a tiszta szeretet marad.
És most mondok valami emberit. Add meg magadnak és a lánynak is egyaránt a szabadságot. Ha így tesztek egymásban nem ejtetek sebet, csak tiszta örömet. A kapcsolat, hogy hová alakul, azt se te, se én nem tudjuk, tudhatjuk. Lehet, hogy az érzelmeitek a külön útra fog vinni, de nem haragból, hanem szeretetből és tiszteletből. Öröm fogja táplálni döntéseteket. Lehet, hogy megízlelitek ezáltal a párkapcsolaton belüli tiszta szabadságot, és életre szóló szerelem jellemzi majd kapcsolatotokat. A lényeg. Ha megadod az esélyt magadnak és a lánynak a szabadságra, az ÉLETRE a kapcsolatotokon belül, és persze a bizalmat felé és magad felé, akkor bárhogy lesz később, szívetekben öröm és szeretet marad.

 

K: Fél éve hagyott el a barátnőm, akibe fülig szerelmes voltam, ő állítása szerint már nem szerelmes belém. Hiába próbáltam visszaszerezni, minden hiábavaló volt. Azóta több rövid kapcsolatom is volt, de egyik sem az igazi: úgy érzem képtelen vagyok szerelembe esni és folyton csak az exem jár a fejemben... A szívem még mindig nagyon fáj, akárhányszor eszembe jut. Kérlek segíts!

V: Akarattal nem mész semmire. Azzal, hogy a fájdalmadat próbálod futó kalandokkal csillapítani, csak erősíted vele érzelmeidet. És biztos vagyok benne, hogy mindegyik lányban a régi szerelmedet kerested. És abban is biztos vagyok, hogy azzal tartott a legtovább kapcsolatod, amelyik a legjobban hasonlított rá. Bizony. Ilyenkor az ember összehasonlításokból ítél és mérlegel. Igazából nem is látja a másik embert. Ha abban az időben találkoznál valamelyik lánnyal, mikor a volt kedvesed iránt érzett érzelmeidet már nem éled, valószínű meg sem ismernéd. Pihenj és a fájdalom, ahogy jött egyszer csak el is megy. És add át magad az újabb fordulatoknak, mit az élet kínál majd eléd.
A szerelmet nem tudod megfogni, irányítani, sem behatárolni. Ha a barátnődben a szerelem érzése irántad átalakult, csak annyit tehetsz, hogy elengeded. S talán egyszer úgy hozza a sors, hogy újra megfogan bennetek egymás iránt a szerelem.

 

K: Kedves Hiutu! 8 éve foglalkozom ezotériával. Asztrológiát végeztem, rendszeresen chi-kung-olok és megjártam vagy egy tucat különféle tanfolyamot. Mégis olyan, mintha ugyanazokat a köröket futnám folyamatosan, úgy érzem nem fejlődök semmit és az életem stagnál. Egy kicsit érzem az energiákat és ezt-azt, de nem látok semmit. A tanfolyamokon ahova járok, mindenki szebbnél-szebb dolgokat lát és élményeken megy át, én meg mindig csak ülök a sötétben és ez nagyon frusztrál. Szerinted mit csinálok rosszul?

V: Egyrészt. Honnan tudod, hogy ők amit látnak, valóban látják-e. Másrészt. Honnan tudod, hogy amit látnak, az a valóságot tükrözi-e, nem pedig becsapja őket egójuk. Mert hát előfordul. Harmadszor. Aki elindul önmaga ösvényein, azt biztosan állítom, hogy nem csak a szépet látja.
Semmit nem lehet rosszul csinálni. Ilyen nincs. Persze vannak kerülő utak, mik hátráltathatják a folyamatot, de az ember ha jól odafigyel még tanulhat is belőle. Sőt. Az igazi nagy tapasztalatok, bizony a kerülőutaknak köszönhetők. Ne rohanj. Állj meg és engedd meg magadnak, hogy mindaz a tapasztalat, vagy tudás, mit ez idáig beszereztél, meghozza gyümölcsét. Azzal, hogy váltogatod a tanfolyamokat és egyiket a másik után habzsolod, nem teszel mást, mint elfutsz , mielőtt utolérne téged az igazság.

 

K: Tisztelt Cím! A segítségét kérném. Én jó embernek tartom magam, és általában nincs gondom a környezetemmel. Néha viszont nagyon hamar dühbe jövök, és ilyenkor mindenkivel kiabálnom kell. A múltkor kiszálltam az autóból és ha a feleségem nem fog vissza, lehet hogy megverem az előttem vezető autóst. Sokszor tombol bennem a düh, nem tudok ezzel mit kezdeni. Van valami megoldása ilyen helyzetekre?

V: Van. Mondhatnám, hogy add ki, de ebben az esetben csak te járnál jól, nyilván a sofőr nem. Rengeteg elfojtott agresszív energia gyülemlett fel benned. Ez akkor szokott előfordulni, mikor a környezet hatásaiból keletkezett feszültséget az ember nem tudja kezelni, ilyenkor a legjobb megoldásnak az elfojtást találja. Ezeknek az elfojtott energiáknak a megnyilvánulása a dühkitörés. Le kell vezetned. A legjobb rá a sport, vagy egy hatalmas ordítás a szabadban. Ha úgy érzed keress fel, beszélünk.

 

K: Hiutu! Beszélj kérlek az angyalokról és a felemelkedett mesterekről / segítőkről! Tényleg léteznek ezek a lények?

V: Léteznek. De nem úgy és abban a formában, mint általában az ember fejében és képzeletében kering. Én azt mondom, egyenlőre ne tekintsük ki a körön kívül, ha a kör belsejét sem ismerjük igazán. Csak bezavar, ráadásul olyan hitrendszereket építhet ki, minek köze sincs a valósághoz, és igen bele lehet ragadni, igen hosszú ideig.
Menj, sétálj egy nagyot, nézd meg mi van a körön belül. Nézd meg a fákat és ne csak a szem magasságodig láss. És, ha már azt hiszed, hogy mindent tudsz és mindent látsz, akkor kezd elölről.

 

K: Kedves Hölgyem! Árpád vagyok, 35 éves topmenedzser. Mindenem megvan, amiről egy átlagos ember álmodik. A barátnőm egy híres modell, nemrég vettem meg az első vadiúj Ferrarimat, a Rózsadomb tetején lakom. Mégis az elmúlt egy-két évben olyan, mintha zátonyra futott volna az életem. A teljes kétségbeesés és kilátástalanság jellemez. Már semmi sem olyan mint régen, az említett dolgok talán ha percekig okoznak nekem örömet. Keresek valamit, de nem tudom mi az, és nem tudom van-e még kiút innen... Értelmetlen az életem. Nagyon kérem, ha tud segítsen! Ön az utolsó reményem.

V: Ahol be út van, ott kiút is van. Keress fel. Beszélünk.

 

K: Egyedülálló édesanya vagyok, van egy 17 és egy 15 éves gyermeken. Az utóbbi időben egyre romlik a viszony a fiaimmal, a 15 éves fiam táskájában marihuánát találtam, a 17 éves fiam pedig lehet, hogy homoszexuális. Teljesen kétségbe vagyok esve, nem is tudom miért írok, de hátha te tudsz segíteni, mindent meg kell próbálni... Köszönöm!

V: Hölgyem. És kinek segítsek? Önnek, a 15, vagy a 17 éves fiának? Keressen fel, beszélünk.

 

K: Kedves Hiutu! Beszélj kérlek a szabad-szerelemről!

V: Szabad :)

 

K: Hiutu, Neked mi a véleményed a házasságról?

V: Nincs véleményem, de úgy látom, neked van. Mond el hát.

 

K: 3 éve járok egy fiúval, egy ideje már az eljegyzést fontolgatjuk. Az utóbbi időben egyre furcsábban viselkedik a párom, rendszeresen későn jár haza és volt, hogy egy napra teljesen eltűnt. Hiába kérdeztem hol volt vagy mi bántja, mindig kitérő válaszokat adott. Felfogadtam egy magánnyomozót, és bár még nem tudta a gyanút teljesen megerősíteni, de úgy néz ki, hogy a párom megcsal engem. Teljesen kétségbe vagyok esve, nem tudom mi tévő legyek. Nagyon szeretem őt, de nem bírom ha más nőkkel hetyeg, már a puszta gondolattól is ideges leszek. Velem van a baj? Tudsz valamit mondani? A barátnőim szerint szakítanom kéne, de képtelen vagyok megtenni...

V: Egy őszinte beszélgetés a pároddal csodákra képes. Ne futtass hátsó köröket, az semmi jóra nem vezet. Mond el neki érzelmeidet és sérelmeidet, és hallgasd meg érzelmeit és sérelmeit. És, ha már tiszta képet kaptál egymás és kapcsolatotok milyenségéről, tudni fogod mit tégy. Ha nem áll kötélnek, döntsd el, mit akarsz a jövődtől és lépj a szerint.

 

K: Hiutu, beszélj a féltékenységről és az "igaz szerelemről"!

V: A féltékenység a birtoklás egyik megnyilvánulása, lecsapódása. Egy egész könyvnyit lehetne írni róla, így ha nem gond, ebbe most nem megyek bele.
Az igaz szerelem? Emlékszel arra a pillanatra, mikor fejedbe fölütötte a fejét az a felismerés, hogy szerelmes vagy a párodba? Na, az előtte lévő pillanat volt az.

 

K: 30 éves nő vagyok és bár sok barátom volt már eddig, még egyik sem tudott eljuttatni a csúcsra. Igazából nem is élvezem a szexet. Attól félek, hogy teljesen frigid vagyok.

V: Nem vagy frigid. Senki nem született frigidnek. Ilyen nincs. Vannak olyan gátak, gátlások, mik megakadályozhatják, magát a szerelmeskedés élvezetét, és annak csúcspontját, az orgazmust. Ezt még fokozod, a minden új kapcsolatod előtti kapcsolataid sikertelen élményeivel. Így a gátlások egyre kötöttebbek lesznek, minek ez a kijelentésed lesz az eredménye. Keress meg, beszélünk.

 

K: A családom mindhárom tagja vegetáriánus, csak én eszem húst. Egyre nagyobb bűntudatom van húsevés közben, egyrészről úgy érzem, hogy mérgezem a szervezetem, más részről sajnálom az állatokat és sokszor lelki szemeim előtt látom a szemüket, ahogy levágják őket. (Láttam egyszer erről egy filmet, ami sokszor eszembe jut) Nem tudom kívánom-e még a húst, és nem tudom nekem "való-e" a vegetarianizmus. Szerinted váltsak?

V: Próbáld ki, és ha megtalálod benne a boldogságodat, ez már nem is lesz kérdés többet.

 

K: Kedves Hiutu! 27 éves vagyok és nagyon szeretnék már egy saját lakást. Felszolgáló vagyok egy étteremben és vendéglátósként elég bizonytalan a jövőm, nem merek hitelt felvenni, és az alacsony bejelentett bérem miatt valószínűleg nem is adnának. Azon gondolkozom, hogy kimegyek pár évre dolgozni Angliába, de Magyarország a szívem csücske, és teljesen bizonytalan vagyok, nem tudom félre tudnék-e tenni valamit is. Az anyagi helyzetem egy totális csőd. Tudsz valami tanácsot adni, hogy hogyan tudnék jobban keresni?

V: Aki nem mer, az nem is nyer.

 

K: Kedves Hiutu! Remélem nem bánod ha tegezlek, de talán én idősebb vagyok. Már vagy 10 éve nyugdíjba vonultam, 5 éve kezdtem az ezotéria iránt érdeklődni, a kis unokám hatására. Több tanfolyamon voltam és sok könyvet olvastam szabadidőmben. Sokszor nagyon fáj a hátam és érzem ahogy eljárt felettem az idő. Kicsit elbizonytalanodtam: Ki tudja mennyi időt szán még nekem a Jóisten, szerinted érdemes ilyen dolgokkal foglalkoznom?

V: Mindig érdemes és sosincs késő. Ha örömét leli benne, miért ne? Ha izgalmasabbnak találja, mint a kötögetést, csak bátran :) .

 

K: Hiutu! A bátyám alkoholista, rendszeresen lövi magát és meredeken száguld a halálba. Kiskorunkban mindig ő volt a bölcsebb nálam, rengetegszer húzott ki a bajból - nagyon felvéneztem rá. Bár viszonyunk az utóbbi időben igencsak megromlott, még mindig nagyon szeretem őt. Folytonos lelkiismeret furdalásom van, hogy nem segíthetek rajta - a fél kezemet odaadnám ha csak egy kicsit jobban lehetne. Én úgy érzem mindent megtettem, próbáltam szépszóval és kiabálással is hatni rá - mind hiába. Ezzel együtt folyamatos bűntudat gyötör. Szerinted mitévő legyek most?

V: A segítség csak akkor tud bemenni a házba, ha az ajtó nyitva van.

 

K: Minden ezoterikus könyv azt mondja, hogy próbáljuk meg szeretni a többi embert, nem minősíteni őket, stb. Nekem ez nem megy! Hiába próbálkozom, sokan idegesítenek és viszolygást váltanak ki belőlem a környezetemben. Van erre valami megoldás? Úgy szeretnék jobb ember lenni!

V: Jobb ember csak az akar lenni, aki rossznak hiszi magát. Ezt még fokozza benned az a visszaigazolás, mit ilyen esetben szűrsz le, mikor épp viszolyogsz a másik embertől. A baj csak az, hogy nem akarod elfogadni a számodra rossznak ható érzelmeidet, és e miatt még bűntudatod is van. Az ördögi kör.
Első lépésben fogadd el érzéseidet. Második lépésben tudatosítsd magadban létezésüket, harmadikban pedig ne csinálj semmit.

 

K: Kedves Hiutu! Rendszeresen amerre az autómmal munkába menet közlekedem,
egy idősebb néni kéreget. Az utcán is sokszor találkozom koldusokkal.
Sokszor adok nekik pénzt, de én se mindig tehetem ezt meg. Ilyenkor mindig
bűntudat gyötör, nem tudom kezelni ezeket a helyzeteket. Te mit teszel
hasonló szituációkban?

V: Engem nem gyötör a bűntudat, ha nem adok. S azért nem, mert
mikor adok, azt nem a bűntudatból adom.

 

K: Úgy érzem nagy döntés előtt állok. 20 éve dolgozom a munkahelyemen, de
egyre jobban zavar ez a közeg. A férjemtől nemrég váltam el (alkoholista
volt a drágám). Szeretnék világot látni, 10 év múlva már nem biztos, hogy
ezt megtehetem. Ha otthagyom a munkahelyem már nem mehetek vissza. Nagyon
vonz az ismeretlen, de félek rálépni erre az útra. Ön szerint mit tegyek?

V: Biztos nem szúr a szög eléggé. Ha már annyira fojtogat majd a
helyzet, hogy már levegőt sem kapsz, dönteni fogsz. Tipikus esete vagy
annak, mikor vagy másoktól várod a döntést, vagy bevárod a lehető
legsakk-mattosabb helyzetet. A lényeg, hogy ne te vállad a felelőséget sem
a dolgokért, sem magadért.
Szedd össze magad. Ha a helyzeted nem tetszik, változtass. Ha a visszaúton
gondolkozol, miközben a jövődre koncentrálsz, ez épp olyan, mint mikor
padlógázzal nyomod az autót, miközben a kézifékbe kapaszkodsz.

Vissza a főoldalra